Egy kis boldogság
2009 október 31. | Szerző: Karol240 |
Ma valahogy másképp nézem a világot. Boldog vagyok. Tán a tegnapi napomnak köszönhetem. Megismertem egy 37 éves férfit. Órákat beszélgettünk. Belőle árad a szeretet, csak egy gond van vele is. Családos ember. De nem zavar. Ahogy beszélgettünk nőnek éreztem magam, nem pedig levegőnek. Gyakran szoktam látni gyerek sétáltatás közben, de most beszélgettünk először. Jól éreztem magam. Úgy érzem egy kicsit elvarázsolt az egyénisége. Őrülnék ha olyan párom lenne mint ő, egyszer biztos megadja az élet.
Kommentek
(A komment nem tartalmazhat linket)
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:
Megadja!
Nem írtad, hány éves vagy!Mert, ha nagyon fiatal, akkor ugye, a saját korosztályod éretlen, ezért érezhetted úgy, hogy az idősebbekkel jobban kijössz, de ne tévesszen meg a látszat. Családos ember, ha ismerkedik, nem megbízható. A család nélküli idősebbet meg már volt szerencséd megismerni, hogy miért ne. Inkább a saját korosztályodban bízz, hiába éretlenek esetleg, mert közösen kell építeni a jövőt, együtt fejlődve. Ne a kész személyiségben bízz, mert azt valaki (egy nő) már késszé tette, de magának, nem neked. Azért persze értékes a kedvesség, amit kaptál. A férfiak később érnek, mint a nők, de csak női segítséggel jutnak előbbre, általuk/általad érnek, ha kitartassz a saját korosztályod mellett.
még is ritkán keresel ha még is sose egyedül. most is várok rád, de sokáig nem fog menni. más is áll a hátad mögött!