Bánat
2009 november 8. | Szerző: Karol240 |
Bánat
Búsan és komoran,
A vers csak megfogan.
Titokban sírok,
S Rád gondolok.
Az együtt töltött percek
Szívemben örök emlékek.
Az álmok még megvannak,
Holdfényben ragyognak.
2009.11.08
Jó volna olyan boldognak lenni mint régen, de lehet ez már nem történik meg velem. Szeretnék úgy élni, hogy nem kell minden percemről beszámolni. Szeretetre vágyom!
Kommentek
(A komment nem tartalmazhat linket)
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:
A “Rád” egy régi szerelem? Mesélj róla! Előle menekültél ebbe a házasságba, hogy felejts?