Köszöntők mindenkit!
Már 2010-et írunk.
Szilveszter éjjel szegény lányom nem sokat aludt. Februárba lesz két éves. Éjféltől a tűzijátékok olyan nagy hanggal voltak, hogy a tv-t sem lehetett hallani. Persze kislányom remegett az ágyba, azt sem tudta hogyan bújjon hozzám annyira félt. Éjjel 12-től hajnali 5-ig nem bírt elaludni. Fél 9-kor meg ébredt reggel. Én vele együtt nem aludtam semmit. Persze én egész nap megyek a gyerek után, párom meg alszik. Én majd pihenek a halálom után. Addig ráérek.
Sok változást nem vettem észre az életembe. Minden ugyan az maradt. Mindenbe én vagyok a hibás. Ha más a véleményem valamiről akkor az a probléma. Ma egész nap megakarok fagyni, de mi a reakció erre: “Öltözzek fel rendesen.” De az nem jut eszébe senkinek hogy fáradt vagyok. Parancsszóra senki nem tud aludni. Legalábbis én nem. Legszívesebben egy lakatlan szigetre mennék pihenni.