Bánat

2009 november 8. | Szerző: Karol240

Bánat

Búsan és komoran,

A vers csak megfogan.

Titokban sírok,

S Rád gondolok.

Az együtt töltött percek

Szívemben örök emlékek.

Az álmok még megvannak,

Holdfényben ragyognak.

2009.11.08

Jó volna olyan boldognak lenni mint régen, de lehet ez már nem történik meg velem. Szeretnék úgy élni, hogy nem kell minden percemről beszámolni. Szeretetre vágyom!